Bejegyzések

Valami új

Kép
 Valami elkezdődött... Ebben az évben itt az idő, hogy jobban elmélyüljek a kártyák világában, a tarotban. Itt az idő, hogy belső hangom, intuícióm mellett hallgassak a körülöttem lévő láthatatlan segitőkre is, hiszen a tudatos és a tudattalan elme képes szépen szinezni.  Az enyém meg pláne, ami nem is baj, mert minden sz...ból képes vagyok várat építeni. Csak aztán észreveszem, hogy valami bűzlik... amit aztán újra megmagyarázok, hogy amúgy nem is olyan büdös...  Van aki ez miatt naívnak gondol, nem is baj, mert vállalom. Inkább vagyok naív. Nekem nem gond a tapasztalás. Nem írok direkt csalódást, mert nem csalódásnak fogom fel, hiszen minden tanítás.  Attól függ, hogy hogyan fogjuk fel.  Bármi is történik én rendíthetetlenül optimista vagyok. Ennek a felfogásnak és természetesen a Teremtő Istennek köszönhetem az életemben azt a sok jót ami körülvesz. Végtelenül hálás vagyok érte. Na de kanyarodjunk vissza a Tarot-hoz. Ideje megismernem, elmélyülnöm benne, eszközként használni. Nem is

2023 Januári Inspiri

Kép
  Vera barátnöm mai írása inspirált arra, h ogy írjak újra januári szomorkás lehangoló hónapot hogyan formálom át örömtelivé, hogyan élem meg, miben vagyok éppen. Ezennel blogomat is újra kezdem, idén sokkal többet akarok bele írni. Megnyitom 2023 blogos, tervezős, önelemzős, élmény feldolgozós évét. Vannak emberek akik kiakadnak ezen, minek kiírni az életünket? De vannak olyanok is, akik örömmel olvassák, inspirációt adva nekik. A multkor viccesen tudatosítottam magamban, hogy én "-inspiri" vagyok. Imádok inspirálni, adni, feltölteni. Ha valami nehézségről is írok, abból is kihozva a megoldási stratégiát, hogy hogyan is éltem túl, hogy a legsötétebb helyzetben is ott ragyog az ok okozat csillaga, a minden rossz mögött meghúzódó jó. Sok ember nem érti meg, hogy nálam ez egy túlélési mechanizmus, keresni a miértekre a pozitiv választ majd ebbe kapaszkodva felállni. Ezt érzem a mai világban egyetlen útnak. Felállni, a jóra támaszkodni, örömmel haladni. Ez az én uta

Betegség, covid, érzések

Kép
  A január elemi erővel és energiákkal robbant be az életembe, hatalmas áldásokkal, ajándékokkal. De ahogy azt szokták mondani, az új befogadásához a régit el kell engedni, valaminek meg kell halnia, hogy igazán élni lehessen az újat. Októberben amikor volt a műtétem, azt hittem meghaltam a kisbabámmal együtt, meghalt minden ami múlt, minden ami éltetett. Engedtem a veszteséggel elfolyni a könnyeimet, úgy jöttem haza, hogy már nem tudtam sírni. Elfogytam. Probáltam új testemet megszokni, újra élni, létezni, a velem született derű végig mellettem volt.  Három hónap elengedésben voltunk, egymás mellett és elkezdtük kinyitni szívünk kapuját. Részletekbe nem mennék bele nyilvánosan, hogy mi is történt, de a tisztulás még nem zárult le. Áldásként csapott le ránk a Covid, hogy gyorsítsa a folyamatot, hogy még utoljára menjünk beljebb, nézzük meg mi az ami ott szivárog. Kiirtam, hogy kérünk gyógyitó energiákat.  Drága gyógyitó Tündérek mind ontottátok a tanácsaitokat, hogy ússzam meg, mit teg

Isten hozott 2022

Kép
Olyan sok érzés kering bennem, megpróbálom szavakká formálni.  Ebben az új évben, új életem kezdetén a blogomat mint az írás terápiás minőségét is használni fogom, ahogy azt tettem első válásom idején. Sokat segít a felvállalásban, az új minőségem felébresztésében, a "beleállásba". Feketén-fehéren megírni a valót, nem mismásolni. Ezzel elszámolok Önmagamam felé is, engem követők felé is. Tegnap egy csodálatos Óévbúcsúztató ünnepet tartottunk a barátaimmal. Elkezdtem szervezni, és hivni azokat akik közel állnak hozzám, de valójában nem tudtam, hogy lesz-e ebből a kis programból valami, mivel sosem én voltam a "mag" aki köré gyűltek az emberek, ezt tudtam, elfogadtam, szerettem. Persze amikor valaki "egyedül marad" kiderül, hogy valójában ki az, kik azok akiknek akkor is fontos vagy, amikor ez a mag nincs körülötted. Így hát, "mag-amban", mag-omban megszültem ezt a kis szilveszteri ünnepet, hogy legyen kirándulás, tűz, elengedés, ének, beszélgetése

Veszteségek éve?

Kép
  Ebben az évben csak egyszer írtam a blogomba. Leírtam az akkori legnagyobb fájdalmamat.  Soha nem gondoltam, hogy mégegyszer át kell élnem, még nagyobb erővel a veszteséget, a döntés felelőségével együtt.  Ez az év életem legkeményebb éve volt.  Mindabból amit 15-20, intenzíven 8 évben tanultam spirituális - szellemi szinten, abból most vizsgáztam.....mennyire vagyok stabil, tudatos, mennyire vagyok megtörhető.  Januárt veszteséggel, műtéttel kezdtem.  Nem keseredtem, felálltam, előre tekintettem. Viszont nagyon kapaszkodtam a hitembe, hogy igenis vár még egy gyermek, hogy vissza fog jönni.  Idén novemberben töltöttem be 40. életévemet, addig éreztem, hogy ez a lehetőség, áll, és vár, tudtam.... születésnapomat gömbölyödő pocakkal fogom ünnepelni a Teremtés Istennőjeként. Igen.  Igy is alakulhatott volna, de mégsem így történt.  Ugyanis az addig szerető férjem gömbölyödő pocakomra ősszel  nem-et mondott.  Számomra ez a nem-viszont egy végleges nem-et jelentett.  Igy nem-et mondtam to

Veszteség

Kép
 Vannak olyan női témák amit kerülünk, amiről nem beszélünk, mert tabu, mert fáj, átitatja a veszteség, szégyen érzés, a gyász és a halál lehelete...  Missed ab.  Sokan nem tudják mit jelent ez, pedig a várandoságok 20 %-a igy végződik.  A missed ab azt jelenti, hogy a   fejlődése megszakad, az embrió vagy a magzat életjelenséget nem mutat, de a vetélés folyamata nem indult be spontán, éppen ezért orvosi segítséggel, "műszeresen befejezik" a várandóságot.  Hogy miért írok erről?  Azért mert másodjára veszítettem így el, egy tervezett, nagyon várt kisbabát.  Azért írok erről mert lehet a gyász folyamat így számomra könnyebb, és azért is mert sokan átéltük már ezt, nem vagyunk ezzel egyedül.  Mivel másodjára tapasztaltam, már sokkal tudatosabban, az életet halált tisztelve élem meg, és nem veszteségként tekintek rá, hanem ajándékként. 9 hét ajándékot kaptam az élettől.  Gyönyörű a történetünk, erről is mesélnék.  Októbertől egyre erősebben éreztem a "jelenlétét az érkező l

Holdkör

Kép
Érdekes, hogy utolsó blogbejegyzésem a Holdrituálémról szólt, a mostani pedig az első Holdkörről amit szűk női körben tartottunk meg. Nem terveztem, de eljött az idő amikor az egyik Sámánős Tanitóm elindított az úton. Már nem fordulhatok vissza, ideje "vállalnom" Önmagam. Ez egy tanulási folyamat első lépése, hosszú még elöttem az Út. Holdanya is vezet és segít. Így alakult a tegnapi program is. Megálmodtam az időpontot, és a módját, a többi meg már ajándékként érkezett hozzá. A helyszin...kedves barátaink gyönyörű jurtája volt. (A mi jurtánk Oguz szertartásainak, Sámánőseinek otthona, amit én mély tiszteletben tartok, ezért volt máshol a program.) Számomra a természet és a jurta tud igazi otthon lenni a szertartásoknak, ezért is voltam, nagyon boldog a hely felajánlásáért. Nógrád nagyon különleges, pláne hogy a kertből lehet látni a várat. A száraz időszak után, egész nap esett az eső. Igazi égi áldás volt Földanya, az erdő, a fák, a virágok, és a Tündérvilá