Szakrális Kézműves Spirituális Műhely

Lélek Madár Lélek Madár bennem éled, mint szàrnyàt bontogató Lélek. Szabadon szálló, Ég felé vágyó, Nap fényébe simuló, Hold sugaras álom. Bennem van, bennem éled Az Égi, a szabad, Nap szerelmes, Hold Asszonyi szárnyaló Lélek.. Az élet tökéletességére való vágyakozás, tökéletlen önvalónkat mutatja meg.... Ellenben ha felismerjük, elfogadjuk az élet és az Önvalónk teljes tökéletlenségét, "tökéletes" harmónia és nyugalom szállhat meg. Jó lenne ebben a "tökéletlenül tökéletes" állapotban maradni. De a vágy már kibillent ebből az állapotból. Hihetetlen köröket futunk, viszont megmosolyogtat ez a felismerés.... Lélek hinta Megtartó erő, szárnyaló boldogság, Jókedvre derítő fiatalos bolondság. Fent és lent, ez az örök körforgás. Életünk leszálló ága, szomorúsága, Az új lendület folytonossága. Élj meg mindent, engedd bele magad Bízz benne, hogy az öröm magával ragad

Az Út vezet, nem a làbam Szivem húz ebbe a vilàgba Ahol tisztasàg van Még akár a legnagyobb sárban. Nincs önzés és bànat Itt láthatod az ölelkező fàkat... Mosolyog a zöld, a napsugárra Fagyos hó között vidáman...

Álmodó Lélek, bagolyban ébred Ébred, mikor felgyúlnak az éji fények Csillagtenger létben, Holdfényes mélységben Bagoly lélek ébred, érezve lát a sötét éjben Érzi a fényes illatos mélyben Ki az aki szìvvel él a földi létben... Holdvilàg fénye Ragyogjon àt rajtad S vilàgitson benned a Tudatossàg bölcsessége Vàlljék ez a kivànsàg  Minden érző Lélek javàra Àldàs

Csendes erdő, lágy neszek, avar illat, s otthon leszek. Makkos tölgyes, rigó dal Repìts haza most azonnal.. Patakparti meleg kunyhó Erdő mélyi köves faház Lelkemben régóta otthon Tündér lelkem haza vágy... Erdő mélyi csendesség Hajnalfènyes frisseség Ködös reggel szitáló Gomba illat áradó...

Szavakon túli szellem súgta Szív meleg tüzében éledő Asszony erejében vörös és buja Földön ül az éji sötétben Tűz lobogàsàt nézve Arcàt pirosan vilàgítja a lobogó làng fénye Csillagok ragyognak a nyàri éjben Illatos szellő simogatja szépen Szemét becsukja érzi mélyen Milyen amikor a szerelmet érzi szívében Èrzi lelkében a szavakon túli szabadon szàrnyaló szellem csókjàt Ki megihleti és felébreszti benne a szavakkal jàtszadozó földi Múzsàt Képzelete felébred tekintete a Hold ragyogó fényére téved Làtja benne lelke tàncàt Szellem vörösen ízzó szerelem vàgyàt Figyeli az érzést Lelkében a màmort Testében a szerelem szelleme àramlóan tàncol Hallja a dallamot ismerősen cseng Ajka kinyílik megtörik a csend Egy mantràt kàntàl Hogy meghallja az Ègi Rend "Sat patim dehi parameshvara" Szavakon túli Szellem a Mantra erejével földi Szerelmet teremt Egyesülve az Asszony àlmàval Szìvében megjelenő Szavakon túli Sze

Az erdő mélyén, a vadonban sétàlgattam àlmomban. Néztem a fàk között bekukucskàlò reggeli napfényt. A levelek ragyogò zöldjét. A tavalyi avar között megbùjò mosolygòs ibolya kékjét.. Az erdő mélyén àlmodva sétàlgattam a vadonban. Éreztem a szellő hűvös làgyságàt. A madarak vidàm énekes trillàjàt. Éreztem egy Lélek figyelő simogatását. Messze volt, s mégis közel, csupán egy élet vàlasztott el egymástòl. Egy élet, egy ugràs... s a Lélek szàmára minden talasztalàs. Figyelt, s éreztem Érzett amikor figyeltem. Megàlltam és vàrtam Csendesen lassan közeledett Lassan s csendesen én is léptem... Majd a Holdfényes éjszakában màmorosan Felébredtem...

Làny Leàny Tűz Leànya Hagyd làngodat csitulni Pislàkolj csupàn Làny Leàny Víz Leànya Ne zubogj sebes patakként Csendesen csörgedezz csupàn Làny Leàny Lég Leànya Ne fújj, sodorj oly erőssen Làgy szellő légy csupàn Làny Leàny Föld Leànya Ne légy oly szilârd, kemény Süppedő puha homok légy csupàn Vilàgítson làgy Fényed Légy az éjszaka melegsége Tisztìtson làgy vized kéksége Könnyű szellőd ölelje àt a Mindenséget Majd megérkezve kis homokszemként egyszerűen csak peregj àt az Èleten..

Magamhoz ölelem Holdvilàg álmom Magamhoz ölelem Ezüst viràgom Magamhoz ölelem Hogy tisztuljon meg Szìvem Magamhoz ölelem Hogy alakuljon Létem Alakul mint ahogy a víz A formàt tökéletesítve Alakul ahogy a viràg Lassan növekszik a réten Alakul ahogy a puha bàrànyfelhő Gomolyogva szàllva az égen Magamhoz ölelem Holdvilàg àlmom Magamhoz ölelem Gyönyörű Fiam és Lànyom Magamhoz ölelem őket Hiszen ők az én Fénylő tündöklő Szerelmetes Csillagviràgom

Fekszem az erdő mélyén, Puha mohával borított hideg kemény szikla ágyon. Nyugalom jár át. Nincs mire várnom.. Szememre jön újra és újra az álom... Megszólit Szikla Nagyapa: Jól alszol Moha lányom? Szemem nyitom, jól hallom? Moha lányom? Nevem megérkezett a kőágyon? MOHA.... Puha, meleg, szereti a sötétet-fényt, a nedvességet, a vizet... és Északi!!! Hiszen ez Én vagyok Igen, igen Moha vagyok. Földi név Földi minőség Igazi erdei mélység S így van meg bennem az Egység!

Mély pillanat önmagamban. Tekintetem befelé fordul, figyelem a Lelkem. Sokszor zárt reá a szemem, miközben a rohanó embereket kémlelem. Ahhoz, hogy Lelkembe lássak, be kell csuknom a szemem, hogy befelé ássak, mélyen Önmagamba. Nézem, felismerem, figyelem, igyekszem ítélet mentesen.. Hiszen ha ràlàtunk dolgainkra, nem lehet benne hiba Ha... Ha közben az egó el nem homályosítana

Mondd, tudod-e ki voltál? Előző életben a sötétben, Vagy a fényben jártál? Volt-e titkos tanításod, mi előjön miközben a Földet ásod.. Emlékszel mi volt a ragyogó fák között? Emlékszel, miként érezted őket? Emlékszel a dobogásra, mikor most a föld szívében lépdelsz? Mondd, tudod-e ki voltál? A tavasz vagy az ősz gyermeke voltál? Érzed-e az avar mély illatát? Vagy a harmatos fűszál simogatást? Tudsz olvasni a rózsaszín égből? A sárga virágból, a madarak károgásából? Hallod a lehulló falevelek suttogását? Az elmúlt életek fájdalmát? Hallod-e Föld Anya dalát? Mondd, tudod-e ki voltál? Miközben a végtelen kérdésekre választ várnál.. Tudsz tükörbe nézni? Csukott szemmel is látod magad? Mondd, tudod-e most ki vagy? Hogy semmi más csak az adott pillanat.... 

Másfél éve, hogy igazán beleszerettem a Sámán világba. Természetessége, a természettel való harmonikus együttműködés, ősi erők felébresztése, határaink kitágításainak megtapasztalása teljesen elvarázsolt. Varázslatok, látomások, utazások mellett komoly mélyrepüléseket is megéltem, tudatom mégis újra és újra éhes, csillapíthatatlan tapasztalati és tudás szomjam van. Persze jól tudom a kevesebb sokkal több. Tudatom szomját Zen dharmával csillapítom. Jó ideje hallgatom Chong An Sunim beszédeit és tanitásait. Ma egy nagyon érdekes videóra akadtam. Vicces, mosolygós, egyszerű, de volt ami nagyon nekem szólt: "A gyenge tudat, mindenre reagál. Az erős tudat mozdulatlan." -hangzott válaszként az agresszióval kapcsolatban. Ez a videó egy gyöngyszem a dharma beszédek között, mert a belső mosolyunk szinte felragyog, de közben mozdulatlanul mozdul valami ott bennünk. Ez az a nem mozduló tudat ami hív, tanuljam és tapasztaljam. Sámánisztikus létem változatlan de a természettel val

Boldog új esztendőt kívánok Neked kedves látogatóm! Kívánom, hogy ebben az évben a tiszta tudat irányítson valamennyiünket minél inkább itéletmentes minőségben. Nehézségek mindig vannak s lesznek az elöttünk álló évben is. De igyekezzünk felfogni mindent úgy mint amit egyedül a tudatunk teremt. Tőlünk függ, hogyan éljük meg. Igyekezzünk a nehézségeket úgy felfogni, mint próbatételeket amik segítenek lehántolni a berögzült szokásrendszereinket. Berögzültünk olyan állapotokba, amikor kitűzzük, előre kiszinezzük életünk lapjait, és ha az mégis más szinben játszanak, az már nem tetszik. Duzzogva, gyűrjük össze lapjainkat és kutatunk tiszta papír után. Keresünk folyamatosan. Kutatjuk, és ha nem jön a tiszta lap, kétségbe esünk. Pedig minden szin olyan amilyen. Az élet nem fekete és nem fehér. Pont olyan. Ne minősítsünk, ne szinezzünk előre. Fogadjuk el olyanságában. Lássuk benne az összes szint. A nehézségek ébresztők sok esetben, olyan mint amikor az arcunkba öntik a hideg vizet. E