Szakrális Kézműves Spirituális Műhely

Nekem mindig nagyon különleges a karácsony, mert 2003-ban szenteste született meg az én gyönyörűséges nagylányom.  Sosem fogom elfelejteni azt az ünnepet. Óriás pocakommal ide-oda billegve még narancsos kacsát sütöttem, vendégeket vártunk. Aztán este 8-kor elindultunk a kórházba... és 10.05-kor felsírt Lídia babám. Első lánykám. Ma már gyönyörűséges 180 cm-es hölgy, a jobb kezem, legjobb barátnőm. Imádom. Csodálatos kamaszlány. Szóval, Lídiám imádja a töltött káposztát, ezért a karácsonyi menü ezzel kezdődik. Mindig viccesen megjegyzi...  "Anya nekem töltöttkáposzta torta kell"... Hát anya idén megcsinálta... Zselatinnal állítottam össze, tejföllel díszítettem. Igaz az állaga miatt annyira nem jött neki be, mert ugye ez igy nem annyira "hagyományos", de megigértem, hogy tovább fejlesztem majd.  Jövőre hátha jobb lesz. Nekem végülis tetszett.     A tréfa után előkerült a tiramisu torta amit tegnap este 11-kor készítettem el.

Reggeli hygee hangulat. Kint deres, fagyos a táj. A konyhát melegség járja át.  Gőzölgő kávé és a füstölő illata könnyű táncot jár. Jó idebent.  Jó magamban lenni.  Ennek van ideje.  A befeléfordulásnak, a számadásnak.  Csökken a fény, nől a sötétség.  Belső fényünk ilyenkor tudna ragyogni igazán, ha a karácsonyi pláza villódzása nem vakítana el.  A kifelé áramlással teljesen ellentétes irányba haladunk, ez feszültséget okoz bennünk.  Ha nem figyelünk dec. 21-én egyre inkább fokozódhat ez az érzés. Dec 21- a Téli napforduló ünnepe. Ez az év leghosszabb éjszakája a legsötétebb nap.  Ezen a napon ünnepeljük a Fény születését, a reggeli napfelkeltét 22-én.  Innentől kezdve rövidülnek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok. Mi fontosnak tartjuk ősi hagyományaink ünneplését. Ilyenkor   összegyűlünk. Tüzet gyujtunk, a máglyába köveket helyezünk. Egy épített kis kunyhóban, körben ülve elhelyezkedve, várva a forró köveket, vizet locsolva rá, tisztulunk. Izza

Kamaszok mellett már nem igazán lehet karácsonyi varázslatot játszani... 2 éve volt az első igazán szomorkás karácsonyunk amikor először tapasztalták a nagyok azt, hogy "valami elveszett"... az akkor a kisgyermekkor volt. Nem volt már az a kisgyermekes lázas hangulat-készülődés... Kistestvérek születésével az Ő szemük is újra csillog, hiszen már részesei a varázslat szervezésének. Izgatottan várják a picik reakcióit. Itthon egyenlőre még Boróka aki ugri-bugrizik, de apukájuknál is van egy pici hugica. Bíborka kis csecsemő, talán a fények majd lekötik. Neki anya és a cici a lényeg. A Télapó is másként érkezett hozzánk. Csodás óriás rénszarvasos zsákot hagyott a konyha asztalán, benne mindenki számára valami meglepetéssel. Pl.. Télapóka figurával, csoki mikulásokkal, hercegnős meglepetés tojással, csokikkal, anyának pocket coffee-val, apának sörrel... Vicces volt ez az idei Télapó. Én is azt vallom, hogy fokozatosan díszüljön az otthonunk. Volt, hogy első advent

Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy írok arról, hogy valójában mire is van szükség egy kisbabának. Illetve írok a minimál baba stílusunkról, az igény szerinti szoptatásról, a kötődő nevelésről. Első két gyermekem 2001-ben és 2003-ban született. Fiatal, tapasztalatlan, és tehetős anyukaként az akkor létező legjobb és legtöbb baba holmit megvásároltam. Külön szobájuk volt a gyerekeknek. Szó sem lehetett akkor együtt alvásról, hordozásról. Nem volt ebben a témában támogatásom. Sajnos nem tudtam szoptatni sem. Gyermekeim, távol tőlem aludtak, egyedül és külön külön. Testvér kapcsolatban már akkor jelentkeztek a problémák. Könyörögtem, hogy tegyük őket egy szobába, jót tenne nekik, sajnos akkor nem lehetett. Dackorszak, erős, elhúzódó volt, magatartás problémák az oviban, iskolában megjelentek, mai napig látom a hibát amit elszúrtam. Elváltam. 13 év után született meg harmadik gyermekem, új szerelemből. Idősebb fejjel, tudatosabb minőségben mindent máshogy csináltam mint el