Az én egem sokkal kékebb?

Annyi minden kavarog bennem, szeretném szavakba önteni, de ez az írás esélyesen csupán homályos szemüveg lesz, amit most felpróbál pár ember, ahogy elolvassa ezt a fejezetet.
Vagy nem veszi fel...
Mert valami ilyesmi történik.
Mindenkinek van egy szemüvege amin keresztül érzékeli a világot, és mindenki próbálja meggyőzni a másik embert, hogy az "én egem  sokkal kékebb, és nálam mindig süt a nap, persze van amikor beborul, esetleg az eső is esik, de akkor meg ott a szivárvány".... hurrá csúszkáljunk rajta...
Ez viccesen hangzik, meg nem is.
Játék az egész, és amúgy meg véresen komoly.
Felszínen úszkálás van...
Mentsük meg a világot, hurrá zero waste, de amúgy meg azt sem tudom mi van a mélyben.
Jaaa... műanyagok a halak testében. Iszonyat, borzasztó. Műanyag mindenhol. Az én testemben is.... ez van. :-(
De mi van még mélyebben?
Mi van a lelkem mélyén?
Azt nem mutatja a National Geographic.. vagyis vannak kisérletek rá. Kimutatások, tesztek, dokumentum filmek...
A lélek rejtelmei....
De miért félünk igazán a mélységektől, a gyökereinktől?
Mert hogy gyökér nélkül kidől a fa...
Mi az ami megtart igazán?
Mi az amibe kapaszkodunk?
Mivel kapaszkodunk?
Pontosan..... kezünkkel....
Manapság csak a kézzel fogható dolgokban hiszünk, az "anyag" az ami megtart. Az "anyagiak" számítanak...
Pedig a kulcs a gyökereinkben van.
Az ami megtart.
Az őseink ereje.
Azt sem tudjuk mi az?
Érzékeljük a körülöttünk lévő világot?
Felfogjuk, hogy az agyunk 10% használjuk csupán?
Tudjuk mi az ami befolyásolja a mindennapjainkat?
Hiszünk a láthatatlan erőkben?
Kérdések sokaságát lehet feltenni, valójában a válaszok a szemüvegektől függenek, éppen milyet viselünk.
Van viszont egy módszer, Oguz elvonulásain sokszor használjuk.
Ez pedig a Diád gyakorlat.
Két ember, szemben ül egymással, közöttük egy mécses, folyamatos szemkontaktot tartanak, bal szemből, bal szembe. És van egy kérdés.
"Mond meg nekem ki vagy te" - felteszi az "A" ember, és a "B" válaszol... ez után a "B" teszi fel és az "A" válaszol.... és ez az egy kérdés forog fél óráig, vagy órákig....
Mondd meg nekem ki vagy te?
Erre a kérdésre minden fel szokott jönni.... az az ember aki éppen diádozik, aki éppen éhes, vagy szomorú, vagy elgondolkozott, az aki gondolkozik az élet nagy kérdéseiről, mert szeretné megérteni a világot, az embereket.....stb stb stb
Ízlelgessük ezt a kérdést mi is.
Hogy ez a kérdés nem is fontos?
"Kivagyiságnak a lényege az, hogy kinek látszol és kinek játszol, hiszen elmúlt 20 és elmúlsz 40, elmúlsz lassan szépen csendben"-mondta Geszti Péter
 És milyen igaz.
De visszatérek az Én Egemhez, mert hogy én is azt hiszem, hogy az én egem sokkal kékebb...
Nem vagyok álszent, és ne is higyj nekem.
Már az is sokat számít, ha egyáltalán kinézel az ablakon, vagy felnézel az Égre te éppen milyennek látod.
És ahogy éppen az eget kémleled, érzed a talpad alatt a földet, ami megtart.
És ahogy érzed, hogy megtart, érzed a gyökereidet amivel valójában kapaszkodsz.
Kíváncsi vagy rá?
Kíváncsi vagy mi van a mélyben?