Beszéljünk róla: Császármetszés spirituális vonatkozása


Találtam egy érdekes cikket, egy másfajta megközelítés módott a császármetszéssel kapcsolatban. Mivel erőssen éritett vagyok a témában, a sok hozzám hasonló nőtársam védelmét szolgálom.
Nem tartozunk a "spirituális trendi otthonszülős" anyukák közé....
De mi van akkor ha arról az oldalról közelítjük meg a dolgokat, hogy: "gyermekeink maguk választják a sorsukat, ergo születési módjukat".....
Vajon miért?
Erről is ír a cikk....
Ez is egy nézőpont. De legalább valami pozitiv hozzáállás



 "Tudjuk jól, hogy minden új élettel, új sors, új végzet, új esély érkezik a Földre.
 Az újszülött gyermek születésének körülményeit és jeleit, minden spirituális korban rendkívüli figyelem kísérte, hisz ezek a jelek, mint jó vagy rossz ómenek, jelezték ki is jött a világra.
 Hisz az újszülött lehet az eljövendő korok új bölcse, zseniális tudósa, feltalálója, művésze, gyógyítója, megváltója, vagy épp az ellenkezője.
 Ezért fordult minden bölcs figyelme a gyermek születésének pillanatában a környező világra, hisz az analógikus gondolkodás mágikus tana szerint, amint fenn úgy lenn, amint kint, úgy bent.
 Azaz a külvilág eseményei pontos képet adtak az újszülött belső világáról is.
Ma mégis igen kevesek törődnek azzal, hogy a gyermek születése pillanatában mi is történik a szülőszobán kívül, a környező világban, hiszen a legtöbben belefeledkezünk az új élet adta boldogság mámorába. Pedig a Világ hatalmas órajátéka a lehető legpontosabban ekkor jelzi, kicsoda is gyermekünk valójában, és hogy milyen sorsfeladattal is érkezett.
 A születés időpontjának és kozmikus körülményeinek jelentőségével kiemelten foglalkozik az asztrológia tudománya, amely a születés pillanatában felállítható kozmikus erőhatások térképéből, a született gyermek teljes személyiség-szerkezetét, sorsát és életpályáját kész kiolvasni.
 Ha csak arra gondolunk, hogy a legnagyobb vallási hagyományok milyen körülményeket vettek számba Buddha vagy Jézus születésénél, láthatjuk, hogy a születés közvetlen körülményei is árulkodó jelek.
 Például mindketten útközben születtek, távol mindenféle otthontól vagy menedéktől: Jézus istállóban, Buddha egy erdőben – és míg Jézusról nem tudjuk milyen módon, Buddháról fennmaradt, hogy anyja oldalából lépett ki, azaz valószínűleg ‘császárral’ született.
 Ezt a születési módot mindig is rendkívüli jelnek tekintették.
 Nem meglepő módon, így jött világra Apollón segítségével a halhatatlanság isteni orvosa Aszklépiosz, és nem véletlen, hogy Plíniusz római történetíró szerint Róma legismertebb császára, Julius Caesar is onnan kapta családnevét, hogy egyik korai őse így jött világra. A vágással (latin caesum szó) történő világrajövetelt innentől számítva minden nyelvben ‘fejedelmi’ születésnek hívják, amely különleges privilégium, isteni jel. Erre utal a középkori keresztény hagyomány császáros születésre használt non-natus (nem-született) kifejezése is, mely szerint az ilyen gyermek várhatóan szent életű lesz, hiszen nem vonatkozik rá az eredendő bűn átka.
 A humánetológiai szemléletet követők ebben sokszor fogyatékot, civilizációs átkot és a modern kor elkorcsosulását látják. Pedig spirituális aspektusból egészen más üzenete lehet ennek a tendenciának. Annak ellenére, hogy mára sokak számára ismertté vált Frédérick Leboyer elmélete a ‘gyengéd születés’-ről, amelynek lényege, hogy a gyermek későbbi lelki fejlődése szempontjából nagyon lényeges, hogy a születés a legkevesebb megrázkódtatással járjon az újszülött számára, ma is sok szülő csalódva gondol a császáros szülésre.
 Még mindig sokan vélik, hogy a szülés és születés szükségszerűen traumatikus esemény, várva-várt fájdalom, törvényes kín és szenvedés; és aki nem szenvedi meg egy gyermek világra jövetelét, az valamiért nem teljesíti be az emberi sorsot, a bűnbeesést követő bibliai átkot mely szerint maga Isten akarata a fájdalmas születés: „Az asszonyhoz pedig így szólt: Megsokasítom terhességed kínjait. Fájdalmak közepette szülöd gyermekeidet.” (Teremtés könyve 3.16)
 Mintha az ember sorsa az, hogy világrajövetele lelki trauma kell, hogy legyen.
Mert, hogy trauma, ezt számtalan pszichoanalitikus bebizonyította már, amely olyan sokkhatást idéz elő, amely legátolja a születésre, és a születés előtti időszakra vonatkozó emlékezést. Ez nem kell, hogy így legyen. A gyengéd születés nem csak a születés utáni pillanatok csöndjét, félhomályát és anyai érintését jelentheti. Jelentheti magát a születés aktusát is. És mivel civilizációnk elérte azt a fejlettségi fokot, hogy van más útja a világra jövetelnek, mint a fájdalom és a kínkeserv, sok gyermek választja ezt a könnyebb, fejedelmibb utat. Már ha elfogadjuk, hogy a megszületendő gyermekek választják saját sorsukat, és így születésük módját is! A császáros születések számának folyamatos növekedése spirituális aspektusból jelentheti azt is, hogy a Világra érkező újszülöttek olyan tömeges generációja van érkezőben, akik fejlettebb lelkületűek, tradicionálisabb kifejezéssel élve ‘bűntelenebbek’, mint a korábban érkezők. A mai kor gyermekei nem kell, hogy megszenvedjék a születésük, hiszen a császáros születések 95%-a helyi érzéstelenítéssel, így teljesen fájdalommentesen történik. A fájdalommentes, epidurális érzéstelenítéssel történő természetes szülések számának növekedése is ugyanezt a tendenciát erősíti: a világra jövetel a mi világkorszakunkban nem törvényszerűen traumatikus és fájdalommal-teli. Miután nincs fájdalom, és nincs trauma, nincs drasztikus felejtés sem. A mai kor fájdalommentesen születő gyermekei sokkal kevésbé isszák ki a fájdalmas Sztüx folyó felejtést hozó vizét. Bennük nincs létfelejtés. Így spirituális éberségük is kézzel foghatóbb. Születésük fejedelmi módja, ugyanis lehetővé teszi számukra a világok közti átlépés kevésbé traumatikus voltát, melyen keresztül kevésbé homályosul el a születés előtti boldogság és egység állapotának emléke, amely végeredményben egy békésebb és boldogabb generáció megjelenését hozza el erre a Földre." Forrás: http://spiritualisvalosag.network.hu/blog/spiritualis-valosag-hirei/csaszaros-szules-mas-generacio

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fiamnak

A Búzaszem csodája