Szakrális Kézműves Spirituális Műhely

Üres kézzel jössz, üres kézzel távozol. Ilyen az ember. Honnan jöttél mikor megszülettél? Hová mész, mikor meghalsz? Az élet olyan mint a felhő, amelyik épp megjelenik. A halál olyan mint a felhő, amelyik épp eltűnik. Az égen úszó felhő eredetileg nem létezik. Élet és halál. A jövés és a menés éppen ilyenek. De mégis van egy dolog, ami mindig tiszta marad. Ez az egyszerű és tiszta nem függ élettől és haláltól. Mégis, mi ez, ami egyszerű és tiszta?

Csendesen pihentető, álmodó készülő, rezdül odalent a mélyben.... Akárcsak a faágakon szunnyadó apró rügyek....  Még várnak. Alakul, fejlődik, nem mutatva magát, de érezhetően változik valami. Nem megmagyarázható okkal. Nem csak a testem, lelkem, szellemem, hanem az életünk is alakul. Báránykával a legelő is dúsulni látszik, még ha alszik a rét is, s vele együtt  szunnyadó rügyek. Most pihenés van. A tavaszi zsongás, virágba borulás elötti madárcsicsergős szimfóniájának csendessége fújja át a napokat. Még pihenés van. Erőgyűjtés, fejlődés....