Bejegyzések

Lélek simogató

Lélek Madár Lélek Madár bennem éled, mint szàrnyàt bontogató Lélek. Szabadon szálló, Ég felé vágyó, Nap fényébe simuló, Hold sugaras álom. Bennem van, bennem éled Az Égi, a szabad, Nap szerelmes, Hold Asszonyi szárnyaló Lélek.. Az élet tökéletességére való vágyakozás, tökéletlen önvalónkat mutatja meg.... Ellenben ha felismerjük, elfogadjuk az élet és az Önvalónk teljes tökéletlenségét, "tökéletes" harmónia és nyugalom szállhat meg. Jó lenne ebben a "tökéletlenül tökéletes" állapotban maradni. De a vágy már kibillent ebből az állapotból. Hihetetlen köröket futunk, viszont megmosolyogtat ez a felismerés.... Lélek hinta Megtartó erő, szárnyaló boldogság, Jókedvre derítő fiatalos bolondság. Fent és lent, ez az örök körforgás. Életünk leszálló ága, szomorúsága, Az új lendület folytonossága. Élj meg mindent, engedd bele magad Bízz benne, hogy az öröm magával ragad

Napsugaras havasi merengő

Az Út vezet, nem a làbam Szivem húz ebbe a vilàgba Ahol tisztasàg van Még akár a legnagyobb sárban. Nincs önzés és bànat Itt láthatod az ölelkező fàkat... Mosolyog a zöld, a napsugárra Fagyos hó között vidáman...

Ébredő Bagoly Lélek

Álmodó Lélek, bagolyban ébred Ébred, mikor felgyúlnak az éji fények Csillagtenger létben, Holdfényes mélységben Bagoly lélek ébred, érezve lát a sötét éjben Érzi a fényes illatos mélyben Ki az aki szìvvel él a földi létben... Holdvilàg fénye Ragyogjon àt rajtad S vilàgitson benned a Tudatossàg bölcsessége Vàlljék ez a kivànsàg  Minden érző Lélek javàra Àldàs

Erdei kunyhó

Csendes erdő, lágy neszek, avar illat, s otthon leszek. Makkos tölgyes, rigó dal Repìts haza most azonnal.. Patakparti meleg kunyhó Erdő mélyi köves faház Lelkemben régóta otthon Tündér lelkem haza vágy... Erdő mélyi csendesség Hajnalfènyes frisseség Ködös reggel szitáló Gomba illat áradó...

Szavakon túl

Kép
Szavakon túli szellem súgta Szív meleg tüzében éledő Asszony erejében vörös és buja Földön ül az éji sötétben Tűz lobogàsàt nézve Arcàt pirosan vilàgítja a lobogó làng fénye Csillagok ragyognak a nyàri éjben Illatos szellő simogatja szépen Szemét becsukja érzi mélyen Milyen amikor a szerelmet érzi szívében Èrzi lelkében a szavakon túli szabadon szàrnyaló szellem csókjàt Ki megihleti és felébreszti benne a szavakkal jàtszadozó földi Múzsàt Képzelete felébred tekintete a Hold ragyogó fényére téved Làtja benne lelke tàncàt Szellem vörösen ízzó szerelem vàgyàt Figyeli az érzést Lelkében a màmort Testében a szerelem szelleme àramlóan tàncol Hallja a dallamot ismerősen cseng Ajka kinyílik megtörik a csend Egy mantràt kàntàl Hogy meghallja az Ègi Rend "Sat patim dehi parameshvara" Szavakon túli Szellem a Mantra erejével földi Szerelmet teremt Egyesülve az Asszony àlmàval Szìvében megjelenő Szavakon túli Sze...

Lélek találkozások

Kép
Az erdő mélyén, a vadonban sétàlgattam àlmomban. Néztem a fàk között bekukucskàlò reggeli napfényt. A levelek ragyogò zöldjét. A tavalyi avar között megbùjò mosolygòs ibolya kékjét.. Az erdő mélyén àlmodva sétàlgattam a vadonban. Éreztem a szellő hűvös làgyságàt. A madarak vidàm énekes trillàjàt. Éreztem egy Lélek figyelő simogatását. Messze volt, s mégis közel, csupán egy élet vàlasztott el egymástòl. Egy élet, egy ugràs... s a Lélek szàmára minden talasztalàs. Figyelt, s éreztem Érzett amikor figyeltem. Megàlltam és vàrtam Csendesen lassan közeledett Lassan s csendesen én is léptem... Majd a Holdfényes éjszakában màmorosan Felébredtem...

Ég Atyától Föld Anyától. Intelem a Tűz Királytól

Làny Leàny Tűz Leànya Hagyd làngodat csitulni Pislàkolj csupàn Làny Leàny Víz Leànya Ne zubogj sebes patakként Csendesen csörgedezz csupàn Làny Leàny Lég Leànya Ne fújj, sodorj oly erőssen Làgy szellő légy csupàn Làny Leàny Föld Leànya Ne légy oly szilârd, kemény Süppedő puha homok légy csupàn Vilàgítson làgy Fényed Légy az éjszaka melegsége Tisztìtson làgy vized kéksége Könnyű szellőd ölelje àt a Mindenséget Majd megérkezve kis homokszemként egyszerűen csak peregj àt az Èleten..